Az antimikrobiális rezisztencia további növekedésének megelőzése érdekében elengedhetetlen a gyógyszerek helyes és körültekintő alkalmazása. Erre hívja fel a figyelmet az Európai Antibiotikum Nap 2022. november 18-án és az Antimikrobiális Tudatosság Világhete 2022. november 18-24. között.
A szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a jövőben egy „poszt-antibiotikum” korszak elé nézhetünk, amelyben az emberiség már nem számíthat az antibiotikumok hatékonyságára. Ez katasztrófa lenne a globális egészségre nézve, mert akár a mindennapos fertőzések is hirtelen életveszélyessé válhatnának. Már most is évente mintegy 700 000 halálesetet okoznak világszerte a rezisztens organizmusok, és ez a szám drámaian emelkedhet. Azonban számos tényezőtől függ, hogy ez a szörnyű jövőkép megvalósul-e, és mikor. Mennyire körültekintően fogják használni az emberek az antibiotikumokat a jövőben? Milyen gyorsan terjednek majd a rezisztens baktériumok? Milyen gyorsan halad majd az új hatóanyagok fejlesztése? Az Antimikrobiális Tudatosság Világhete (World Antimicrobial Awareness Week, WAAW) és az Európai Antibiotikum Nap (European Antibiotic Awareness Day, EAAD) minden év novemberében felhívja a figyelmet erre a problémára, és az antimikrobiális szerek körültekintő használatára szólít fel – ez alól az idei év sem kivétel.
Európa és a világ: két kampány – egy cél
Elvben mind az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által 2008-ban elindított EEAD-nak, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2015-ben kezdeményezett WAAW-nak közös a célja: a körültekintő antibiotikum-használat népszerűsítése, és ezáltal az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzése. Azonban míg az EAAD továbbra is az antibiotikumokra – azaz a bakteriális fertőzések elleni gyógyszerekre – összpontosít, a WAAW tavaly óta kiterjesztette üzenetét a vírusok, gombák és paraziták elleni gyógyszerekre (az ún. antimikrobiális szerekre) is.
Idén a WAAW egy lépéssel tovább ment, és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) és az Állategészségügyi Világszervezettel (WOAH) közösen arra szólítja fel nemcsak az egészségügyi ágazatot, hanem a kapcsolódó ágazatokat, például az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot is, hogy működjenek együtt a rezisztencia megelőzése érdekében [1].
Mit jelent az antimikrobiális rezisztencia (AMR)?
Antimikrobiális rezisztencia (AMR) akkor alakul ki, amikor a kórokozók már nem reagálnak az antimikrobiális szerekre, úgynevezett gyógyszer- vagy akár multirezisztens organizmusokká (MDRO) válnak. A gyógyszer-rezisztencia következtében az antibiotikumok és más antimikrobiális szerek hatástalanok lesznek, és a fertőzések nehezen vagy egyáltalán nem kezelhetővé válnak, ami növeli a betegség terjedésének, a súlyos megbetegedéseknek és a halálozásnak a kockázatát [1].
A rezisztencia nemcsak a baktériumokat, hanem a vírusokat, gombákat és parazitákat is érinti
Baktériumok, vírusok, gombák és paraziták – mind képesek rezisztenssé válni az antimikrobiális gyógyszerekkel szemben. Ez egy természetes folyamat, de főként a gyógyszerek helytelen alkalmazása áll a hátterében. Emellett a rezisztens kórokozók terjedéséért elsősorban a nem megfelelő higiénia a felelős.
A baktériumok közül világszerte aggodalmat okoz az E. coli, a Klebsiella és az MRSA kórokozó, de a tuberkulózis és a gonorrhoea kórokozója is.A baktériumok vagy eleve nem szenzitívek bizonyos antibiotikumokra, mert nem rendelkeznek a szükséges célstruktúrával (pl. sejtfal), vagy azért válnak rezisztenssé, mert egyszer csak képessé válnak enzimatikusan (pl. β-laktamázokkal) lebontani a hatóanyagokat, mutációk révén vagy azért, mert genetikai anyagot cseréltek más kórokozókkal [2]. A WHO jelentése szerint az E. coli, amely világszerte a véráramfertőzések leggyakoribb okozója, a szegényebb országokban már csaknem 60%-ban rezisztens az úgynevezett tartalék-antibiotikumokkal szemben [3].
Azonban a vírusok között is számos példa akad az antivirális gyógyszerekkel szembeni rezisztenciára, amit egyértelműen mutat a HIV és az influenza is [3]. A Plasmodium nemzetségbe tartozó rezisztens paraziták szintén fontosak a trópusi és szubtrópusi régiókban, ami jelentősen megnehezíti a malária kezelését [3].
A gombák közül, amelyek ellen csak néhány gombaellenes gyógyszerosztály létezik, a Candida és az Aspergillus azolrezisztenciájának növekedése klinikai szempontból problematikus [5].
Elengedhetetlen az antimikrobiális szerek tudatosabb alkalmazása
Az antimikrobiális rezisztencia további növekedésének és a súlyos jövőbeni következmények megelőzéséhez elengedhetetlen ezeknek a gyógyszereknek a helyes és körültekintő alkalmazása. Például kiemelten fontos, hogy az adagolás, a kezelés kezdete és időtartama, valamint a hatásspektrum megfelelő legyen az adott kórokozóra nézve. Emellett a rezisztens kórokozók terjedésének megelőzése érdekében természetesen nagy jelentősége van a fertőzések általános elkerülésének is, pl. higiénés intézkedésekkel és védőoltások révén.
Jelenleg is vita folyik arról, hogy a COVID-19 világjárvány milyen mértékben lesz hatással a rezisztenciára hosszú távon [5], de ezt csak utólag lehet majd megítélni. A WHO a legjobb esetben is attól tart, hogy a járványhoz kapcsolódóan megnövekszik az antimikrobiális gyógyszerek használata, és ezáltal nagyobb lesz a rezisztencia kialakulásának kockázata. Ám legalább egy brit közösségi tanulmány reményre ad okot, mert az első kijárási korlátozástól 2020 végéig az antibiotikum-felírás tartós csökkenését mutatta ki [7], bár ennek okai egyelőre tisztázatlanok. Emellett 2020-ban a vártnál kevesebb gyógyszerrezisztens baktériummal kapcsolatos esetet jelentettek a Robert Koch Intézetnek (RKI), ami arra utalhat, hogy kevesebb nozokomiális fertőzés lépett fel ebben az időszakban – hacsak nem a bejelentés elmulasztásáról van szó. A rezisztenciát tekintve azonban mégsincs okunk fellélegezni, mert német kutatók nemrég találtak olyan baktériumokat, amelyek már rezisztensek két antimikrobiális anyag olyan új kombinációjára, amit még nem is használnak rutinszerűen [8].
A multirezisztens kórokozók elleni küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha összefogunk. Harcoljunk együtt az antimikrobiális rezisztencia ellen!
A témában készült információs plakátunk ITT letölthető.
1. Weltgesundheitsorganisation WHO (2022) Antimicrobial resistance (who.int).
2. Witte W, et al.(2004) Bakterielle Erreger von Krankenhausinfektionen mit besonderen Resistenzen und Multiresistenzen – Teil I: Diagnostik und Typisierung. Bundesgesundheitsbl Gesundheitsforsch Gesundheitsschutz; 47: 352-362.
3. Weltgesundheitsorganisation WHO (2021) Global Antimicrobial Resistance and Use Surveillance System (GLASS) Report 2021.
4. Lampejo T.(2020) Influenza and antiviral resistance: an overview. Eur J Clin Microbiol Infect Dis; 39(7): 1201-1208.
5. Perlin DS, et al. (2017) The global problem of antifungal resistance: prevalence, mechanisms, and management. Lancet Infect Dis; 17(12): e383-e392.
6. Monnet DL, Harbarth S. (2020) Will coronavirus disease (COVID-19) have an impact on antimicrobial resistance? Euro Surveill; 25: 2001886.
7. Zhu N, et al. (2021) Investigating the impact of COVID-19 on primary care antibiotic prescribing in North West London across two epidemic waves. Clin Microbiol Infect; 27(5): 762-768.
8. Nordmann P, et al. (2021) Recent Emergence of Aztreonam-Avibactam Resistance in NDM and OXA-48 Carbapenemase-Producing Escherichia coli in Germany. Antimicrob Agents Chemother. 65(11):e0109021. doi: 10.1128/AAC.01090-21