Egy seb akkor tekinthető krónikusnak, ha szakszerű kezelés mellett nem,vagy nem megfelelő mértékben mutatja a gyógyulás jeleit.
A várható élettartam növekedésével egyidejűleg folyamatosan emelkedik a krónikus betegséggel élők száma és a krónikus sebek előfordulása is egyre gyakoribb.
Egy seb akkor tekinthető krónikusnak, ha szakszerű kezelés mellett nem,vagy nem megfelelő mértékben mutatja a gyógyulás jeleit. Ezek a sebek jellemzően nem külső behatás eredményeként keletkeznek (mint például a horzsolás vagy az égés), hanem valamilyen betegséghez kapcsolódóan, annak tüneteként alakulnak ki. Az anyagcsere zavara a szövetek károsodását okozhatja, és késleltetheti illetve le is állíthatja a sebgyógyulás folyamatát.
A krónikus sebek leggyakrabban előforduló típusai: a nyomási fekély (decubitus), lábszárfekély (ulcus cruris), és a cukorbeteg-láb szindróma.
Minél hamarabb diagnosztizálják a krónikus sebet, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Ezért fontos, hogy az érintett beteg észlelje és helyesen azonosítsa a kezdeti tüneteket valamint szakszerű segítséget kapjon.
Milyen korai tüneteket észlelhet magán az a beteg, akinél fennáll krónikus seb kialakulásának kockázata?
Milyen korai tüneteket észlelhet magán az a beteg, akinél fennáll krónikus seb kialakulásának kockázata?
Nyomási fekély
A prevenció magában foglalja a bőr állapotának folyamatos ellenőrzését és szükség esetén az azonnali, szakszerű beavatkozást. A bőr károsodásának jele lehet annak elszíneződése, keményedése, melegedése, duzzanata, illetve ha a bőr fokozottan érzékennyé válik.
A nyomási fekély kialakulásában számos tényező szerepet játszik, mint például az előrehaladott életkor, immobilitás, inkontinencia, érzékelési zavarok, túlsúly illetve alultápláltság, vagy a keringést és a sejtanyagcserét érintő betegségek.
Lábszárfekély
A krónikus sebek gyakran a lábszár alsó részén, a boka tájékán keletkeznek, de a kialakulás okától függően az alsó végtag bármely területén megjelenhetnek.
A láb vénás keringésének romlása a véráramlás lelassulásához illetve a vér pangásához vezet. Ennek egyik következményeként szövetkárosodás léphet fel és fekély alakulhat ki. A vénás eredetű lábszárfekély nem egyik napról a másikra keletkezik. A következő tünetek bármelyike jelezheti a vénás keringés zavarát: duzzanat (ödéma), a bőr hiper- illetve hipopigmentációja, ekcéma, nehézláb-érzés
Cukorbeteg-láb szindróma
A cukorbetegláb-szindróma a vérkeringés és/vagy az idegek tartós károsodása következtében alakul ki a diabétesz szövődményeként. A cukorbetegláb-szindróma a cukorbetegség következtében a lábon kialakult tünetek együttesét foglalja magába. A fájdalom- és nyomásérzékelés károsodása miatt a sérüléseket a beteg sokszor csak későn érzékeli. A láb különösen sérülékennyé válik, egy kisebb sérülés is elegendő ahhoz, hogy nehezen gyógyuló seb keletkezzen. A multidiszciplináris megközelítés elengedhetetlen az ápolás és kezelés során.
Különös figyelmet kell fordítani a talp és a körmök ellenőrzésére, mert egy kisebb horzsolás, vagy a cipő okozta nyomás is elegendő ahhoz, hogy krónikus seb keletkezzen.
Hogyan előzhetők meg a krónikus sebek?
A nyomási fekély megelőzésében – ahogy arra a neve is utal –elsődleges, hogy a terhelő nyomás és súrlódás mértékét csökkentsük illetve. megszüntessük. Kiemelten fontos a kockázatnak kitett betegek azonosítása és a szükséges tehermentesítő intézkedések meghozatala. Ezek közé tartozik a rendszeres forgatás és a tehermentesítő eszközök használata.
Vénás eredetű fekély esetén kiemelendő a kompressziós terápia és a mobilizáció fontossága. A terápia sikeréhez elengedhetetlen a betegedukáció - az érintettek betanítása a pólya helyes felhelyezésére és tájékoztatásuk a láb mozgatásának fontosságáról.
A megelőzésben való aktív részvétel diabéteszes betegnél elsődleges. Az érintetteknek gondoskodniuk kell lábuk átvizsgálásáról, lehetőleg minden nap. Fontos a láb szárazon és melegen tartása, mezítláb sétálni tilos! A betegséghez kapcsolódó tünetek megelőzéséhez és enyhítéséhez nagyban hozzájárul a rendszeres szakorvosi vizsgálat.
A krónikus sebek eredményes gyógyítása érdekében holisztikus megközelítésre van szükség, a helyi kezelés mellett fel kell tárni az alapbetegséget, a sebgyógyulást késleltető faktorokat, kizárólag ezek együttes kezelése hozhat sikert.
A kialakulás okától függetlenül minden seb három fázison megy keresztül a gyógyulás során.
1. fázis: Tisztulás
Ebben a kezdeti szakaszban a seb tisztulása zajlik. Jellemző a nagy mennyiségű váladék, és jelentkezhetnek a fertőzés tünetei is: bőrpír, megemelkedett hőmérséklet, duzzanat, fájdalom. A helyi kezelés elsődleges feladata a tisztulási folyamat támogatása és a gyógyulás elősegítése
2. fázis Granuláció
A seb új szövetekkel töltődik fel és csökken a váladékozás. Továbbra is támogatni kell a tisztulást és védeni a friss szöveteket
3. fázis Epitelizáció
A sebszélek összehúzódnak. A seb felszínét hámsejtek borítják be és folytatódik a seb bezáródása. A váladékozás minimális majd teljesen megszűnik, legfontosabb az érzékeny hámszövet védelme.
Hogyan kezeljük a problémás sebeket?
A modern kötszerek a gyógyulás minden fázisában támogatják a fiziológiás folyamatokat. A kötszerek nedvesen tartják a sebet, védenek a külső hatásokkal szemben és aktívan támogatják a gyógyulást.
A HydroTherapy koncepciót a HARTMANN kifejezetten krónikus illetve nehezen gyógyuló sebek nedves sebkezelésére fejlesztette ki, a terápia mindössze két termék egymást követő használatával biztosítja a szakszerű sebkezelést a gyógyulás teljes folyamata során.
A HydroClean Plus mindhárom fázisban használható, de hatékonyságát elsősorban a tisztulási és a granulációs fázisban tudja kifejteni. Speciális, szívó-öblítő hatású technológiájának köszönhetően eltávolítja a sebalapról és megköti a nekrotikus szöveteket, lepedéket és baktériumokat. A kötszer belsejében található antiszeptikum, a PHMB (polihexametilén biguanid) elpusztítja a baktériumokat.
A HydroTac elősegíti a sebgyógyulás folyamatát a felesleges váladék felszívásával és a nedves környezet szabályozásával. Film borítása véd a kontaminációtól és a káros környezeti hatásoktól.