Hipertónia – mit jelent és hogyan kezelhető?

A hipertónia, amelyet a köznyelvben magas vérnyomásnak hívunk, egy igen gyakori betegség, amelynek jellemzője, hogy az ütőereken (artériákon) átfolyó vér folyamatosan magas nyomást gyakorol az ütőerek (artériák) falaira. Ez növeli a létfontosságú szervek károsodásának az esélyét és akár szívinfarktushoz, szívbénuláshoz, vesekárosodáshoz vagy vaksághoz is vezethet.

Az esetek 95%-ban a betegséget nem szervi bajok okozzák, habár számos tényező ismert, amelynek káros hatása van a vérnyomásra. Ilyen lehet például a túlsúly, a stressz, a mozgásszegény életmód, a túlzott só- vagy alkoholfogyasztás. A magas vérnyomás kialakulása összefüggésbe hozható a diabétesszel, bizonyos betegségekkel és örökletes tényezőkkel.

Egészségügyi szakemberek életmódváltást, a táplálkozás minőségi javítását, mozgásban gazdag életformát és a stressz csökkentését javasolják.

A magas vérnyomás csökkentése szempontjából nemcsak az egészséges, hanem az alacsony sótartalmú ételek fogyasztása is kiemelten fontos. Ha a sófogyasztást az átlagos napi 12-15 g-ról 4-6 g-ra mérsékeljük, akkor a vérnyomásunkat kb. 10-15 Hgmm-rel tudjuk csökkenteni.

A káliumban gazdag étrend pozitívan befolyásolja a vese működését, növeli a só- és vízkiválasztást. A gyümölcsben és a zöldségben gazdag étrend (hüvelyesek, zöld saláták, burgonya, joghurt, hal, avokádó, gomba, banán) szintén hozzájárul a vérnyomás csökkenéséhez. A magas koleszterin a kardiovaszkuláris betegségek egyik legfőbb rizikófaktora. A halban és a növényi olajokban található telítetlen zsírsavak csökkentik a koleszterinszintet és a vérnyomást.

Fontos megjegyezni, hogy a só csökkentése és az étrend megváltoztatása csak akkor gyakorol jótékony hatást az egészségre, ha egyéb megelőző lépéseket is teszünk: a testsúly csökkentése, az alkoholfogyasztás visszafogása, a fizikai aktivitás, a stressz csökkentése, ezek mind segítenek a magas vérnyomás mérséklésében.

A stressz a szervezet válasza azokra az erős ingerekre, pl. hideg időjárás, hangok, konfliktusok, amelyek a szimpatikus idegrendszert stimulálják (az automatikus idegrendszer része). Vannak ún. „jó” stresszhelyzetek (eustressz), amelyek alapvetően hasznosak számunkra, ösztönzőleg hatnak, és a „káros” stresszhelyzetek (distressz).

Distressz esetében, ha túlságosan sok stressz éri a szervezetünket, a vérnyomás és az érrendszer károsodhat.

A hangok, a teljesítési kényszer, az ellenségeskedés, az elismerés hiánya, a megélhetésből adódó bizonytalanságok, a családi problémák vagy a munkahelyi gondok mind-mind okozhatnak stresszhelyzetet életünkben.

Ezért fontos megtanulni, hogyan bánjunk a stresszel. Magas vérnyomás esetén a pihenésnek és a mentális relaxációnak nagy szerepe van.