A Staphylococcus aureus dekolonizációja baktériumhordozás esetén

Megvitatott intézkedés korlátozott ajánlásokkal

Miért játszik szerepet a nasalis dekolonizáció az SSI megelőzésében?

Az irányelvek világosan leírják ezt a kérdést:

„A S. aureus az egészségügyi ellátással összefüggő, kórházakban előforduló leggyakoribb kórokozó világszerte. Ezek a fertőzések jelentős morbiditással és mortalitással járnak, és ez a tendencia az MRSA széles körű elterjedése miatt egyre fokozódik. [...] A S. aureus orrban történő hordozását ma már jól meghatározott kockázati tényezőnek tekintik a későbbi fertőzések szempontjából különböző betegcsoportokban.” (WHO)1
A S. aureus által okozott SSI-k nagy része annak köszönhető, hogy maguk a betegek hordozzák ezt a kórokozót az orrukban. (KRINKO)2

Irányelvek

Irányelvek

Irányelv

Ajánlás

Kategória (ha említésre kerül)

CDC3

„Nincs ajánlás a mupirocin az SSI megelőzése érdekében, orrnyíláson keresztül történő műtét előtti alkalmazására.”

Megoldatlan kérdés

WHO1

„A testület azt ajánlja, hogy a szív- és mellkassebészeti, illetve ortopédiai műtéteken áteső, a S. aureust ismerten az orrukban hordozó betegek kapjanak perioperatív intranasalis mupirocin 2%-os kenőcsöt klórhexidin-glükonát testlemosással kombinációban vagy anélkül.”

Erős ajánlás, közepes minőségű bizonyíték
A testület azt javasolja, hogy egyéb típusú műtéteken áteső, a S. aureust ismerten az orrukban hordozó betegeknél fontolják meg perioperatív intranasalis mupirocin 2%-os kenőcs alkalmazását klórhexidin-glükonát testlemosással kombinációban vagy anélkül.” Feltételes ajánlás, közepes minőségű bizonyíték

NICE4

„A nasalis mupirocin alkalmazása klórhexidin testlemosással kombinálva megfontolandó olyan beavatkozások előtt, amelyeknél a Staphylococcus aureus a műtéti terület fertőzésének egyik valószínű oka. Ezt helyileg kell meghatározni, és figyelembe kell venni:

  • az eljárás típusát;
  • az adott beteggel kapcsolatos kockázati tényezőket;
  • a mellékhatások fokozott kockázatát koraszülötteknél;
  • a fertőzés lehetséges hatásait.”

-
„Folyamatos felügyeletet kell fenntartani a mupirocin alkalmazásával kapcsolatos antibiotikum rezisztencia tekintetében.”

KRINKO2

Szívműtéteknél és ortopédiai műtéteknél az olyan betegek esetében, akiknek az orrában S. aureus telepedett meg, el kell végezni az orr műtét előtti dekolonizációját 2%-os mupirocin orrkenőccsel önmagában vagy klórhexidin-glükonáttal végzett testlemosással kombinálva.

IB. kategória
Alternatív megoldásként az orr- és bőrantiszeptikumok alkalmazása hasznos lehet ezeknél a betegeknél. II. kategória
Ezt a kezelést olyan más típusú műtéteknél is el kell végezni, ahol a S. aureus nagy arányban fordul elő, mint a S. aureus hordozók sebfertőzésének kórokozója. II. kategória

Ajánlások

Végezzen rutinszerű dekolonizációt mupirocin orrkenőccsel, klórhexidinnel történő testlemosással vagy anélkül
szívműtétek és ortopédiai műtétek során olyan betegeknél, akiknek az orrában S. aureus kolonizáció van1,2

Kiegészítés
A nemrégiben frissített SHEA kompendium szélesebb körben foglalkozik ezzel a szemponttal, és a „kiegészítő megközelítésből” az „alapvető gyakorlat” szintjére emeli. Az SHEA ajánlja a „Staphylococcus elleni szerrel” végzett dekolonizációt minden ortopédiai, illetve szív- és mellkassebészeti beavatkozásnál, és ezen felül a staphylococcus okozta SSI magas kockázatával járó beavatkozásoknál5.

Figyelem
Az általános dekolonizáció esetében azonban nagyobb a kockázata a mupirocin és a klórhexidin rezisztencia kialakulásának.2

Fontolja meg a mupirocin orrkenőccsel történő dekolonizációt klórhexidinnel történő testlemosással kombinálva vagy anélkül

  • a S. aureust ismerten az orrukban hordozó betegeknél, akik más típusú műtéteken esnek át1

  • olyan más típusú műtétek esetében, ahol a S. aureus az SSI valószínűsíthető oka2,4

A következő szempontokat vegye figyelembe, amikor meghatározza4

  • az eljárás típusát;

  • az adott beteggel kapcsolatos kockázatot;

  • a mellékhatások fokozott kockázatát.

Alternatív lehetőségként2
alkalmazzon az orr és a bőr fertőtlenítésére szolgáló antiszeptikumokat2

SSI kockázata S. aureus kolonizáció esetén a kolonizáció nélküli esetekhez viszonyítva

Az ortopédiai műtétek esetében ismert, hogy S. aureus kolonizáció esetén körülbelül ötször nagyobb az SSI kialakulásának kockázata, mint a nem kolonizált betegeknél.2

A Staphylococcus fertőzések lehetséges következményei kórházi betegeknél 1

Az USA-ban több mint 7 millió kórházi felvételre vonatkozóan végzett vizsgálat eredményei a kórházi betegeknél előforduló Staphylococcus fertőzések lehetséges következményeiről:
Hivatkozások:
  1. WHO (2016) Global guidelines for the prevention of surgical site infection. World Health Organization 2016.
  2. KRINKO (2018) Prävention postoperativer Wundinfektionen. Empfehlungen der Kommission für Krankenhaushygiene und Infektionsprävention
    (KRINKO) beim Robert Koch-Institut. Bundesgesundheitsbl 61: 448–473.
  3. CDC (1999) Guideline for Prevention of Surgical Site Infection. Infect Control Hosp Epidemiol. 20(4): 247–278.
  4. NICE (2020) Surgical site infections: prevention and treatment. NICE guidelines. Publikálva: 2019. április 11. Utoljára frissítve: 2020. augusztus 19. www.nice.org.uk/guidance/ng125.
  5. Calderwood MS, et al. (2023) Strategies to prevent surgical site infection in acute-care hospitals: 2022 Update. Infect Control Hosp Epidemiol 44:
    695–720.