Perioperatív sebészeti antibiotikum-profilaxis (SAP, surgical antibiotic prophylaxis)

Sokat vizsgált intézkedés

Hogyan és mikor előzheti meg az SAP az SSI-t?

„Az SAP a fertőzéses szövődmények megelőzését jelenti hatékony antimikrobiális szer beadásával mielőtt a beteg ki lenne téve a műtét alatti kontaminációnak.”1


„A sikeres SAP megköveteli az antimikrobiális szer hatékony koncentrációban történő bejuttatását a műtéti területre, mielőtt a kontamináció bekövetkezne.”1


„Régóta felismerték a SAP rutinszerű alkalmazásának előnyét a nem tiszta és az implantációs műtétek előtt az SSI megelőzése érdekében.”1

Irányelvek

Irányelvek
Irányelv Ajánlás Kategória (ha említésre kerül)
CDC2 „Csak akkor adjunk preoperatív antimikrobiális szereket, ha az a publikált klinikai gyakorlati irányelvek alapján indikált, úgy időzítve, hogy a bemetszés idejére kialakuljon a szerek baktericid koncentrációja a szérumban és a szövetekben.” IB. kategória; erős ajánlás; elfogadott gyakorlat
„A klinikai eredmények alapján nem lehet tovább finomítani a preoperatív antimikrobiális szerek beadásának időzítését.” Nincs ajánlás; megoldatlan kérdés
„A megfelelő parenterális profilaktikus antimikrobiális szereket a bőr bemetszése előtt kell beadni minden császármetszéses beavatkozásnál.”

IA. kategória – erős ajánlás; kiváló minőségű bizonyíték

„A szakirodalomban végzett keresés nem azonosított olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat, amelyek a testsúlyhoz igazított parenterális antimikrobiális profilaxis adagolásának előnyeit és ártalmait, valamint az SSI kockázatára gyakorolt hatását értékelték volna. Más szervezetek megfigyelési és farmakokinetikai adatokon alapuló ajánlásokat fogalmaztak meg, és ezen ajánlások összefoglalója a kérdésre vonatkozó narratív összefoglaló ’Egyéb iránymutatások’ című részében található.” Nincs ajánlás; megoldatlan kérdés
„A keresés során nem sikerült azonosítani elegendő, randomizált, kontrollált vizsgálatokból származó bizonyítékot az SSI megelőzése érdekében alkalmazott parenterális profilaktikus antimikrobiális szerek intraoperatív ismételt adagolásával kapcsolatos előnyök és ártalmak értékeléséhez. Más szervezetek megfigyelési és farmakokinetikai adatokon alapuló ajánlásokat fogalmaztak meg, és ezen ajánlások összefoglalója a kérdésre vonatkozó narratív összefoglaló ’Egyéb iránymutatások’ című részében található.” Nincs ajánlás; megoldatlan kérdés
„Tiszta és tiszta-kontaminált eljárásokban nem kell további profilaktikus antimikrobiális szer adagokat alkalmazni a műtéti bemetszés műtőben történő zárása után, még drén jelenléte esetén sem.” IA. kategória – erős ajánlás; kiváló minőségű bizonyíték
WHO1 „A testület javasolja az SAP beadását a műtéti bemetszés előtt, ha az indikált (a műtét típusától függően).” Erős ajánlás; gyenge minőségű bizonyíték
„A testület azt javasolja, hogy az SAP beadása a bemetszést megelőző 120 percen belül történjen, figyelembe véve az antibiotikum felezési idejét.” Erős ajánlás; közepes minőségű bizonyíték
„A testület azt javasolja, hogy az elektív kolorektális műtéten áteső felnőtt betegeknél a műtét előtti orális antibiotikumokat mechanikus bélelőkészítéssel (MBP) kombinálva alkalmazzák az SSI kockázatának csökkentésére.” Feltételes ajánlás; közepes minőségű bizonyíték
NICE3

„Antibiotikum-profilaxis alkalmazása javasolt:

  • protézis vagy implantátum behelyezésével járó műtétek előtt
  • tiszta-kontaminált műtétek előtt
  • kontaminált műtétek előtt.”
-
„Ne alkalmazzon rutinszerűen antibiotikum-profilaxist tiszta, nem protézis beültetését célzó, szövődménymentes műtéteknél.” -
„Használja a helyi antibiotikum-listát, és mindig vegye figyelembe a lehetséges mellékhatásokat, amikor konkrét antibiotikumokat választ a profilaxishoz.” -
„Fontolja meg az antibiotikum-profilaxis egyszeri adagjának intravénás beadását az anesztézia megkezdésekor. Az olyan műtéteknél azonban, ahol érszorítót használnak, a profilaxist korábban kell beadni.” -
„Antibiotikum-profilaxis adása előtt vegye figyelembe az antibiotikum időzítését és farmakokinetikáját (például a szérum felezési idejét), valamint a szükséges infúziós időt. Adjon újabb profilaktikus antibiotikum-adagot, ha a műtét hosszabb, mint az adott antibiotikum felezési ideje.” -
„Alkalmazzon antibiotikum-kezelést (a profilaxis mellett) a szennyezett vagy fertőzött sebbel rendelkező operált betegeknél.” -
„Amikor csak lehetséges, tájékoztassa a beteget a műtét előtt, ha antibiotikum-profilaxisra lesz szüksége, és utána, ha a műtét során antibiotikumot kapott.” -
KRINKO4 A Bizottság azt ajánlja, hogy a szisztematikus antibiotikum-profilaxis indikációja beavatkozás-specifikus kell, hogy legyen. IA. kategória
Több dózist csak nagyon hosszú műtétek esetén szabad beadni a műtét alatt. IA. kategória
Kerülni kell az antibiotikumok hosszan tartó adását a műtét befejezése után. IA. kategória

HARTMANN:​

Portrait of Denise Leistenschneider, Senior Clinical Consultant
Az antibiotikumok profilaktikus adása az antimikrobiális rezisztencia lehetséges kialakulása miatt gondosan mérlegelendő szempont, és az is marad. Ez is ok arra, hogy megfontoljuk az új megközelítések, például az antimikrobiális irrigálás alkalmazását.
Denise Leistenschneider, vezető klinikai tanácsadó

Extract of recommendations​

Mit kell előre megfontolni

  • Indokolt-e az antibiotikum-kezelés a műtét típusa tekintetében?1–4

  • Milyen az antibiotikum farmakokinetikája/felezési ideje?1,3

  • Mik a lehetséges mellékhatások?3

Mikor kell antibiotikum-profilaxist alkalmazni?3

  • „protézis vagy implantátum behelyezésével járó tiszta műtét”

  • „tiszta-kontaminált műtét”

  • „kontaminált műtét”

Mikor nem szabad antibiotikum-profilaxist alkalmazni?3

  • „tiszta, nem protézis beültetését célzó, szövődménymentes műtéteknél”

Hogyan kell antibiotikum-profilaxist alkalmazni?

  • Egyetlen adag profilaktikus célú antibiotikumot kell adni az anesztézia megkezdése előtt.3

  • Az antibiotikum-profilaxist időben kell alkalmazni a bemetszés előtt, hogy a szövetekben kialakulhasson a baktericid koncentráció1,2 (a bemetszés előtt 120 percen belül1).

  • Ismételt adagot csak hosszabb műtétek esetén kell beadni.3,4

Az SAP hatása az SSI kockázatára4
Jelentős hatások különösen a következők esetében mutathatók ki:

  • magas vagy nagyon magas kezdeti fertőzési ráta

  • magas kockázatú betegek

  • állandó implantátumokkal végzett ortopédiai beavatkozások

  • hosszú csontokat érintő törések kezelése

  • emlőműtét

Az SAP indikációi4

Az SAP biztonságosnak ítélt indikációi a következők:

  • a műtéti területen a magas kórokozó-expozíció miatt bekövetkező intraoperatív kontamináció kockázata későbbi SSI-vel (általában a tiszta-kontaminált, kontaminált és szennyezett sebtípusok esetében)
  • tiszta műtétek esetén további kockázati tényező jelenléte, mint például sürgősségi műtétek, osteosynthesis, gerincvelőműtétek, törések nyílt reponálása és belső rögzítése, nagy kockázatú műtétek, nagyízületeken végzett műtétek, ér- és ízületi implantátumok, szívbillentyűk és egyéb alloplasztikus anyagok behelyezése, valamint meglévő implantátumok, például endoprotézisek, mesterséges szívbillentyűk stb. cseréje - nyílt törések kezelése
  • a beteg saját kockázatai miatt és jelentős morbiditás következtében magas fertőzés kockázattal járó tiszta műtétek, (pl. immunhiányos betegeken végzett műtétek), súlyos alapbetegségben szenvedő betegek, magas ASA pontszámmal rendelkező betegek, sugárkezelés előtt, hypothermiás betegek esetén.
A felsorolt tartalmak és ajánlások az eredeti szakirodalom kivonatainak tekintendők a teljesség igénye nélkül.
Hivatkozások:
  1. WHO (2018) Global guidelines for the prevention of surgical site infection. World Health Organization 2018.
  2. Berrios-Torres SI, et al. (2017) Centers of Disease Control and Prevention Guideline for the Prevention of Surgical Site Infection, 2017. JAMA Surg 152(8): 784–791.
  3. NICE (2020) Surgical site infections: prevention and treatment. NICE guidelines. Megjelent: 2019. április 11. Legutóbb frissítve 2020. augusztus 19-én. www.nice.org.uk/guidance/ng125.
  4. KRINKO (2018) Prävention postoperativer Wundinfektionen. Empfehlungen der Kommission für Krankenhaushygiene und Infektionsprävention (KRINKO) beim Robert Koch-Institut. Bundesgesundheitsbl 61: 448–473.