Nemzetközi Fertőzésmegelőzési Hét, 2026. október 19-25.

Tudatos kesztyűhasználat a fertőzések megelőzéséért

A Nemzetközi Fertőzésmegelőzési Hetet (IIPW) az Association for Professionals in Infection Control and Epidemiology (APIC) szakemberei indították el [1]. Az immár 30 éve minden év októberének harmadik hetében megrendezett esemény világszerte ráirányítja a figyelmet a fertőzésmegelőzés fontosságára. A kampány célcsoportja az egészségügyi szakemberek és a lakosság egyaránt, mivel minden egyén hozzájárulhat a fertőzések megelőzéséhez. A HARTMANN ismét aktívan támogatja a kampányt. A „Tudatos kesztyűhasználat a fertőzések megelőzéséért” témakör jegyében felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszer használatos orvosi kesztyűk és a kézhigiéne egyaránt a hatékony fertőzésmegelőzés alapvető elemei. A lényeg az, hogy a kesztyűket az indikációnak és a klinikai szükségletnek megfelelően használjuk, miközben a megfelelő időpontokban következetesen elvégezzük a kézhigiénét is.

Megfelelő kesztyűhasználat az egészségügyben: a betegek, a dolgozók és az erőforrások védelméért

Az egyszer használatos orvosi kesztyűk az egészségügy szerves részét képezik. Segítenek megvédeni az egészségügyi szakembereket és a betegeket a potenciális kórokozóktól, valamint fontos szerepet játszanak a fertőzések megelőzésében. Használatuknak mindig az adott indikáción és klinikai helyzeten kell alapulnia.

Az egészségügyi szakemberek körében, műtéti környezetben végzett felmérés rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják a kesztyűhasználatot a mindennapi gyakorlatban, ideértve a helyi eljárásrendeket, a munkahelyi kultúrát és az egyéni szokásokat [2].

A kesztyűhasználati indikációk egyértelmű megértésének elősegítése támogatja a hatékony fertőzésmegelőzést, és hozzájárul ahhoz, hogy az egyszer használatos orvosi kesztyűket ott használják, ahol azok a legnagyobb előnyt nyújtják a betegek és az egészségügyi dolgozók védelmében.

A kesztyűk védelmet nyújtanak, a kézhigiénével együtt

A megfelelő kesztyűhasználat azonban csak egy része az összképnek. A betegek és az egészségügyi szakemberek optimális védelme érdekében a kesztyűhasználatot egy szélesebb körű fertőzésmegelőzési stratégiába kell integrálni, amely magában foglalja a következetes kézhigiénét is.

A kesztyűk és a megfelelő kézhigiéne egymást kiegészítő intézkedések, amelyek együtt hatékony védelmet biztosítanak a betegek és az egészségügyi szakemberek számára a fertőzésekkel szemben. Mivel a kesztyűk és a kézhigiéne eltérő, de egymást kiegészítő védelmi funkciókat látnak el, az irányelvek a kézhigiéne elvégzését javasolják a kesztyű használata előtt és után is, hogy átfogó védelmet biztosítsanak a betegek és az egészségügyi szakemberek számára [3,4].

A kesztyű helyes felvételi és levételi technikája, valamint a megfelelő hulladékkezelési gyakorlatok tovább támogatják a fertőzésmegelőzési törekvéseket, és hozzájárulnak a biztonságos egészségügyi környezet fenntartásához [5].

Ezen túlmenően az egyszer használatos orvosi kesztyűk már használat előtt is lehetnek hibásak gyártási hibák miatt. A DIN EN 455 szabvány szerint például 1,5-ös Acceptable Quality Level (AQL) és 200 darabos mintanagyság esetén a kesztyűk legfeljebb 3,5%-ára lehet ez igaz. Ez azt jelenti, hogy 200 kesztyűből akár 7 is lehet hibás [6].

Hand hygiene illustration with a question mark between a gloved and an ungloved hand.

A HARTMANN kesztyűk azonban 1,0-s AQL-értékkel rendelkeznek, amely a szabványban előírtnál szigorúbb minőségi követelményt jelent, és azt mutatja, hogy minél alacsonyabb az AQL-érték, annál magasabb a minőségi követelmény [7].

Következésképpen mind a kiváló minőségű vizsgálókesztyűk, mind a következetes kézhigiéne és kézfertőtlenítés az alapvető higiénia meghatározó elemei. Együttes, az ajánlásoknak megfelelő alkalmazásuk egymást kiegészítő védelmi szinteket biztosít, és jelentősen hozzájárul a fertőzések megelőzéséhez.

A megfelelő indikáció jelenti a különbséget

2009-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétett egy tájékoztatót, amely egyértelműen meghatározza a kesztyűhasználat indikációit. Ezen útmutató szerint a kesztyű használata többek között vérrel vagy nyálkahártyával való érintkezéskor, érhozzáférési eszközök bevezetésekor és vérvétel során szükséges. Ugyanakkor a WHO olyan helyzeteket is meghatároz, amikor a kesztyű használata nem indokolt, például szubkután vagy intramuszkuláris injekció beadásakor, vérnyomásméréskor, a betegek öltöztetésében vagy vetkőztetésében való segítségnyújtáskor, illetve a betegek szállításakor. Ezek az egyértelmű irányelvek támogatják az egészségügyi szakembereket abban, hogy minden klinikai helyzetben a megfelelő védőintézkedéseket válasszák, és biztosítsák a kesztyű használatát minden olyan esetben, amikor az indokolt [8].

Miközben az egészségügyi szervezetek egyre inkább igyekeznek egyensúlyt teremteni a betegbiztonság és a környezeti felelősségvállalás között, az innovatív megoldások segíthetnek a kesztyűgazdálkodás optimalizálásában a magas szintű védelem fenntartása mellett.

A Schuster és munkatársai által készített elemzés [11] konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a környezeti fenntarthatóság előmozdítására az aneszteziológia és az intenzív terápia területén. Ez az elemzés a kórházak és ápolási intézmények környezettudatos higiéniai koncepciójának lényeges elemét jelentheti [11].

A fertőzések megelőzése egyben a szepszis megelőzését is jelenti

A standard higiéniai óvintézkedések számos egyedi intézkedésből állnak; ezek nemcsak a kézhigiénét és a kesztyűhasználatot foglalják magukban, hanem többek között a felülethigiéniát és az orvostechnikai eszközök újrafeldolgozását is. Minden helyesen végrehajtott intézkedés hozzájárul a kórokozók terjedésének megelőzéséhez.

A fertőzésmegelőzés gyakran akkor a leghatékonyabb, ha a kockázatok kialakulását eleve sikerül megelőzni, ahogyan ez a szepszis megelőzése esetében is igaz. Sokan tévesen elsősorban az intenzív vagy sürgősségi ellátással hozzák összefüggésbe a szepszist. Valójában a szepszis megelőzése jóval korábban kezdődik: számos fertőzés, amely következetes higiéniai intézkedésekkel gyakran megelőzhető lenne, súlyos lefolyásúvá válhat és szepszissé alakulhat [12, 13].

Az ajánlott fertőzésmegelőzési intézkedések következetes alkalmazásával az egészségügyi szakemberek segítenek megszakítani a fertőzési láncokat, és létfontosságú hozzájárulást nyújtanak a betegbiztonsághoz.

Az egyszer használatos orvosi kesztyűk megfelelő használata ezért jóval több, mint egy rutinfeladat; szaktudást igényel, és más standard óvintézkedésekkel együtt hozzájárul a fertőzések megelőzéséhez, valamint a súlyos szövődmények, köztük a szepszis kockázatának csökkentéséhez.

Források:

  1. https://infectionpreventionandyou.org/ (utolsó elérés: 2026. augusztus 4.)
  2. Batcup C et al. (2026) Exploring the overuse of non-sterile gloves in operating theatres: a cross-sectional survey and interview study. BMJ Open 16: e102835.
  3. Imhof R et al. (2021) Gloves use and possible barriers - an observational study with concluding questionnaire. GMS Hyg Infect Control 16: Doc08.
  4. Peters A et al. (2025) Quick and dirty: improper glove use increases infection risk and has global consequences. Antimicrob Resist Infect Control 14: 52.
  5. Munoz-Gutierrez KM et al. (2019) Floor and environmental contamination during glove disposal. J Hosp Infect 101: 347-353.
  6. DIN EN 455-1:2020-07. Medical gloves for single use - Part 1: Requirements and testing for freedom from holes; German version EN 455-1:2020.
  7. Peha®-skin: The new benchmark for safety and comfort of surgical gloves (utolsó elérés: 2026. szeptember 16.)
  8. World Health Organization (2009) Glove Use Information Leaflet (utolsó elérés: 2026. augusztus 4.)
  9. Polyco Healthline Limited, Lincolnshire (UK) (2025) “The Future of Glove Dispensing” Polyco Healthline. Online Resource. Available: https://www.polycohealthline.com/brands/safedon. (utolsó elérés: 2026. június 18.).
  10. Assadian O, Leaper DJ, Kramer A, Ousey KJ. Can the design of glove dispensing boxes influence glove contamination? J Hosp Infect. 2016 Nov;94(3):259-262. doi: 10.1016/j.jhin.2016.09.005. Epub 2016 Sep 15. PMID: 27773471.– 2. – 3.
  11. Schuster M et al. (2024) Anästh Intensivmed 65: 541–557. https://www.ai-online.info/images/ai-ausgabe/2024/11-2024/AI_11-2024_Sonderbeitrag_Schuster.pdf (utolsó elérés: 2026. augusztus 5.)
  12. https://www.sepsis.org/sepsis-basics/prevention/ (utolsó elérés: 2026. augusztus 4.)
  13. https://www.cdc.gov/sepsis/prevention/index.html (utolsó elérés: 2026. augusztus 4.)