Vénás eredetű keringési problémából kialakult fekély esetén a kezelőorvosa minden bizonnyal kompressziós pólya használatát írta elő, kompressziós harisnya használata kialakult seb esetén ugyanis nem javasolt. A fáslizás technikáját meg kell tanulni, mert a kompressziós terápia nélkül ezek a sebek egyáltalán nem, vagy nagyon lassan gyógyulnak.
A kompressziós pólyát 2 naponta cseréljük le és mossuk ki. Semleges mosószerrel és ne lógatva szárítsuk, hanem fektetve, pl. egy törölközőn. Minden esetben kövessük az orvos utasítását, tehát ha két pólyát rendelt el a térdhajlatig való bepólyázásra vagy öt pólyát a combtőig, akkor ne csak egy pólyát használjunk!
Ne vegyük le éjszakára se, mert éjjel nyugalomban a kompressziós hatás elenyésző, de ha reggel felkelünk és a reggeli toalett után tekerjük fel a fáslit, akkor már az ödémás végtagot fáslizzuk be! Napközben sétáljunk nyugodtan a bepólyázott lábbal, este pedig helyezzük kissé magasabbra (kis szék, sámli). Ne álldogáljunk sokat és üléskor ne lógassuk a lábunkat! A kompressziós pólyázás nagymértékben elősegíti és gyorsítja a krónikus sebünk gyógyulását, a vénás keringés alátámasztásával, segítésével!
Ha a lábszáron különösen érzékeny a bőre és a fásli irritálja, kérheti a kezelőjét, hogy kapjon a kompressziós pólyák alá egy trikócső pólyát. Ez egy hossz- és keresztirányú rugalmassággal rendelkező, varrásmentesen kötött csőkötszer. Ráncmentesen simul a testre, zárt felületet alkot, ezért még mechanikus igénybevétel esetén sem keletkeznek rajta nyílások, így a sebeket vagy az érzékeny bőrfelületeket megbízhatóan védi, nedvszívó, légáteresztő.
Első felhelyezéskor a megfelelő méret levágása után (a nagylábujj végpercétől a térdhajlatig hossz másfélszerese) fordítsuk ki, mint egy harisnyát, mert a belseje kissé puhább, finomabb, mint a külseje. Nem egyszerhasználatos, pár alkalommal ki lehet mosni, majd fektetett szárítás után újra felhasználni a kompressziós pólyázás alá.
A lábszár krémezése a kiszáradás enyhítésére is megoldható, rövid beszívódási idő után ráhúzhatjuk a trikócső pólyát. Ez különösen a cukorbetegséggel élő betegeknél nagyon fontos, ahol a betegség egyik szövődménye, hogy a bőr szinte lisztszerűen hámlik, mert a faggyúmirigyek beidegződése megromlott.
Ügyeljünk rá, hogy a sebbe ne kerüljön a bőrvédő krémből. Ha a kezelő ajánlatára a seb környékét is bekenjük, mert nagyon irritált vagy viszket, csak a megfelelő krémet vagy kenőcsöt használjuk. Nem ajánlatosak a magas cink-oxid tartalmú paszták, mert nagyon tapadnak a hámszövethez és az eltávolításuk nehézkes. Ez azért is problémás, mert a seb és a sebkörnyék fertőtlenítésekor nem tudjuk az alaposan megtisztított felületet fertőtleníteni és ez állandó felülfertőzéshez vezethet.
Kozma-Jung Andrea
sebkezelő szakember