Az antimikrobiális rezisztencia további növekedésének megelőzése érdekében elengedhetetlen a gyógyszerek helyes és körültekintő alkalmazása. Erre hívja fel a figyelmet az Európai Antibiotikum Nap 2022. november 18-án és az Antimikrobiális Tudatosság Világhete 2022. november 18-24. között.
Európa és a világ: két kampány – egy cél
Elvben mind az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által 2008-ban elindított EEAD-nak, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2015-ben kezdeményezett WAAW-nak közös a célja: a körültekintő antibiotikum-használat népszerűsítése, és ezáltal az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzése. Azonban míg az EAAD továbbra is az antibiotikumokra – azaz a bakteriális fertőzések elleni gyógyszerekre – összpontosít, a WAAW tavaly óta kiterjesztette üzenetét a vírusok, gombák és paraziták elleni gyógyszerekre (az ún. antimikrobiális szerekre) is.
Mit jelent az antimikrobiális rezisztencia (AMR)?
A rezisztencia nemcsak a baktériumokat, hanem a vírusokat, gombákat és parazitákat is érinti
A baktériumok közül világszerte aggodalmat okoz az E. coli, a Klebsiella és az MRSA kórokozó, de a tuberkulózis és a gonorrhoea kórokozója is.A baktériumok vagy eleve nem szenzitívek bizonyos antibiotikumokra, mert nem rendelkeznek a szükséges célstruktúrával (pl. sejtfal), vagy azért válnak rezisztenssé, mert egyszer csak képessé válnak enzimatikusan (pl. β-laktamázokkal) lebontani a hatóanyagokat, mutációk révén vagy azért, mert genetikai anyagot cseréltek más kórokozókkal [2]. A WHO jelentése szerint az E. coli, amely világszerte a véráramfertőzések leggyakoribb okozója, a szegényebb országokban már csaknem 60%-ban rezisztens az úgynevezett tartalék-antibiotikumokkal szemben [3].
Elengedhetetlen az antimikrobiális szerek tudatosabb alkalmazása
Az antimikrobiális rezisztencia további növekedésének és a súlyos jövőbeni következmények megelőzéséhez elengedhetetlen ezeknek a gyógyszereknek a helyes és körültekintő alkalmazása. Például kiemelten fontos, hogy az adagolás, a kezelés kezdete és időtartama, valamint a hatásspektrum megfelelő legyen az adott kórokozóra nézve. Emellett a rezisztens kórokozók terjedésének megelőzése érdekében természetesen nagy jelentősége van a fertőzések általános elkerülésének is, pl. higiénés intézkedésekkel és védőoltások révén.
Jelenleg is vita folyik arról, hogy a COVID-19 világjárvány milyen mértékben lesz hatással a rezisztenciára hosszú távon [5], de ezt csak utólag lehet majd megítélni. A WHO a legjobb esetben is attól tart, hogy a járványhoz kapcsolódóan megnövekszik az antimikrobiális gyógyszerek használata, és ezáltal nagyobb lesz a rezisztencia kialakulásának kockázata. Ám legalább egy brit közösségi tanulmány reményre ad okot, mert az első kijárási korlátozástól 2020 végéig az antibiotikum-felírás tartós csökkenését mutatta ki [7], bár ennek okai egyelőre tisztázatlanok. Emellett 2020-ban a vártnál kevesebb gyógyszerrezisztens baktériummal kapcsolatos esetet jelentettek a Robert Koch Intézetnek (RKI), ami arra utalhat, hogy kevesebb nozokomiális fertőzés lépett fel ebben az időszakban – hacsak nem a bejelentés elmulasztásáról van szó. A rezisztenciát tekintve azonban mégsincs okunk fellélegezni, mert német kutatók nemrég találtak olyan baktériumokat, amelyek már rezisztensek két antimikrobiális anyag olyan új kombinációjára, amit még nem is használnak rutinszerűen [8].
A multirezisztens kórokozók elleni küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha összefogunk. Harcoljunk együtt az antimikrobiális rezisztencia ellen!
1. Weltgesundheitsorganisation WHO (2022) Antimicrobial resistance (who.int).
2. Witte W, et al.(2004) Bakterielle Erreger von Krankenhausinfektionen mit besonderen Resistenzen und Multiresistenzen – Teil I: Diagnostik und Typisierung. Bundesgesundheitsbl Gesundheitsforsch Gesundheitsschutz; 47: 352-362.
3. Weltgesundheitsorganisation WHO (2021) Global Antimicrobial Resistance and Use Surveillance System (GLASS) Report 2021.
4. Lampejo T.(2020) Influenza and antiviral resistance: an overview. Eur J Clin Microbiol Infect Dis; 39(7): 1201-1208.
5. Perlin DS, et al. (2017) The global problem of antifungal resistance: prevalence, mechanisms, and management. Lancet Infect Dis; 17(12): e383-e392.
6. Monnet DL, Harbarth S. (2020) Will coronavirus disease (COVID-19) have an impact on antimicrobial resistance? Euro Surveill; 25: 2001886.
7. Zhu N, et al. (2021) Investigating the impact of COVID-19 on primary care antibiotic prescribing in North West London across two epidemic waves. Clin Microbiol Infect; 27(5): 762-768.
8. Nordmann P, et al. (2021) Recent Emergence of Aztreonam-Avibactam Resistance in NDM and OXA-48 Carbapenemase-Producing Escherichia coli in Germany. Antimicrob Agents Chemother. 65(11):e0109021. doi: 10.1128/AAC.01090-21