Az emberi testben a vér a vénákban található meg. A testben többnyire artériák és vénák vannak. A vénákon átfolyó vér folyamatos nyomást gyakorol a vénák falaira. A keringési rendszernek szüksége van egy bizonyos szintű nyomásra (vérnyomás), hogy oxigént és tápanyagot szállítson, és a méreganyagot eltávolítsa. A vérnyomást részben a szív pumpáló ereje határozza meg, illetve a vénák rugalmassága.
A szív általában átlagosan 60-80 alkalommal húzódik össze és ernyed el percenként, mialatt a vért az artériákba pumpálja, hogy a szerveket oxigénnel és tápanyaggal lássa el. A vénák mind több vért pumpálnak szerte a testben, egészen ahajszálerekig.A nyomás a szívverés pillanatában a legmagasabb, azaz amikor a szív összehúzódik. Ezt a nyomást systolé nyomásnak nevezzük. A vérnyomás a legalacsonyabb a két szívverés közötti pillanatban, azaz amikor a szívizmok „pihennek”. Az ebben a pillanatban mért vérnyomást dyastolé értéknek hívjuk.

A vérnyomást mmHg-ben mérjük. Először mindig a systolé érték szerepel, majd a dyastolé érték. Például: 120/80 mmHg azt jelenti, hogy a systolé érték 120 mmHg és a dyastolé érték 80 mmHg. 1 mmHg azt a nyomást jelenti, amelyet 1 milliméter (mm) higany (Hg) kifejt. Azaz 1 mmHg megfelel 0.00133 bar nyomásnak.