eszkozok_hasznalata_stage

Az egyéni védőeszközök helyes használata

„A viselés idejét gyakran nem veszik figyelembe” - Dr. Marcus Reska

Mission: Protection — Hogyan tartjuk biztonságban egyéni védőeszközeinkkel az egészségügyi szakembereket?

A professzionális munkavégzés egyik jellemzője, hogy saját munkakörnyezetünkben megvédjük magunkat és másokat a fertőzésektől és a vegyi anyagoktól. A mindennapi munka során az idő szorításában és a rutin feladatok során nem könnyű teljesíteni ezt a követelményt. Dr. Marcus Reska, a Német Kórházi Epidemiológiai és Fertőzésmegelőzési Központ (Deutsches Beratungszentrum für Hygiene, BZH GmbH) molekuláris biológusa, aki korábban a foglalkozás-egészségügyi kutatások és a munkahelyi biztonság területén dolgozott, most pedig már évek óta a kórházi higiénével foglalkozik, elmagyarázza az egyéni védőeszközök használatával kapcsolatos hibákat.

Doktor Úr, Ön az egészségügyi ágazaton belül különféle területeken szerzett tapasztalatokat. Melyek a gyakran elkövetett hibák az egyéni védőeszközök, és különösen a védőkesztyűk használata során?

Már az is gyakori félreértés, hogy kinek kell használnia a védőeszközöket. Valójában kinek készülnek? A védőeszközök elsősorban nem a betegek védelmét szolgálják. Főként a dolgozók használják saját maguk védelme érdekében, például a testnedvekkel és avegyszerekkel való érintkezés, illetve a szúrásokból eredő sérülések ellen.


Tehát a védőfelszerelések tulajdonképpen a munkahelyi biztonságról szólnak.


Ezzel szemben a kórházhigiénia középpontjában a betegbiztonságáll.A gyakorlatban azonban nem mindig lehet elválasztani ezt a két szakterületet: mennyire hasznos egy olyan fertőtlenítőszer, ami ugyan nagyon hatásos, de az alkalmazása után a dolgozók sorban állnak az üzemorvosnál a bőrproblémáik miatt?


A munkahelyi biztonság területén a kockázatbecslés alapján hozott védelmi intézkedések egy hierarchikus elvet követnek, ez a STOP elv.

stop

Saz S jelentése a szubsztitúció, azaz a veszély helyettesítése,

T a technikai intézkedésekre utal,

O az O pedig az organizációs, azaz szervezeti intézkedésekre.

P Miután ezeken a területeken az összes védőintézkedést kimerítették, csak akkor kerül sor a P-re (protection), ami az egyéni védőintézkedések betűjele.


Logikusnak tűnik, hiszen minden egyéni védőintézkedés, amit elvárunk az alkalmazottaktól, végső soron akadályozza a munkafolyamataikat, ezért emberi hibákkal lehet terhelt.


Például az időhiány és az olyan egyszerűnek tűnő feladatok, mint az egyéni védőeszközök fel- és levétele, együttesen kockázatokat jelentenek. Ugyanis az egyéni védőeszközök fel- és levételének módja nagy mértékben befolyásolja, hogy védelmet nyújtanak-e.

Térjünk most át a kesztyűkre!

Van egy tényező, amit gyakran nem vesznek figyelembe, ez pedig a viselési idő. Hosszú ideig tartó viselést követően nedvesség képződik a kesztyű alatt, amitől a bőr megduzzad, így jobban átereszti a kórokozókat és a veszélyes anyagokat. Tehát a védőkesztyűt nem szabad túl sokáig viselni, és a nedves környezetben végzett munkáknak a lehető legrövidebb ideig kell tartaniuk.

vedokesztyu

Tömény fertőtlenítőszerekkel való munka esetén nem kerülhető el a vegyszerálló kesztyű használata. De elegendő ez?

Ha valaki koncentrátumból készít felhasználásra kész oldatot, mindenképpen viselnie kell vegyszerálló kesztyűt, folyadékzáró védőköpenyt és védőszemüveget. Azt gondolhatnánk, hogy a védőszemüveg nem szükséges. Ha elég óvatosak vagyunk, nem fröccsenhet ki a folyadék.


De időhiány vagy kedvezőtlen munkakörülmények esetén már adódhatnak gondok.


Ezért érdemes védőszemüvegben dolgozni. A szemüveg és a folyadékzáró köpeny azonban nem általános követelmény a kórterem fertőtlenítőszer munkaoldattal történő takarításához. Ehhez elegendő a folyadékzáró, mechanikailag stabil, hosszú mandzsettájú védőkesztyű, amit jóváhagytak az alkalmazott vegyszerrel szemben.

Az úgynevezett egyszer használatos orvosi kesztyű viselése itt nem ajánlott.

Maradjunk a kórtermeknél! Hogyan kell védekezni, ha fertőző beteget ápolunk?

Az alapelv az, hogy a kórokozó átviteli módja határozza meg, hogy milyen egyéni védőeszközre van szükség. Azonban a kórokozótól függetlenül figyelembe kell venni a beteg sajátos állapotát is, pl. a hányást, köhögést, illetve a beavatkozás típusát is, pl. leszívás. Ha a kórokozó a levegőben terjed, általában nincs szükség védőkesztyűre. De ha egy beteg például nyilvánvaló tüdőtuberkulózisban szenved, kötelező a megfelelő légzőmaszk használata. Kesztyűt csak bizonyos tevékenységekhez kell felvenni ugyanúgy, mint minden más beteg esetén.


Ezzel szemben egy érintés vagy cseppfertőzés útján terjedő Noro vírussal fertőzött beteg esetén kesztyűt, védőköpenyt és a helyzettől függően légzésvédelmet is használni kell.


Azt pedig sokszor nem veszik figyelembe, hogy az egyszer használatos kesztyűkön a vastagságuktól és az anyaguktól függően lehetnek mikroszkopikus lyukak. Ezáltal könnyebben áteresztik a vírusokat és a baktériumokat, és a kesztyű alatti bőr beszennyeződhet. Akkor is gyakran és észrevétlenül megtörténik a kezek szennyeződése, amikor levesszük a kesztyűt.

Ezért nagyon fontos szabály, hogy a kesztyű viselése után azt a kórteremben kell levenni, ott kell kidobni, és a helyiség elhagyása előtt kézfertőtlenítést kell végezni.

Ez is érdekelheti